Név: Lynceus
Nem: Hím
Kor: 7 év

Falka: Aglareb falka
Rang: Alfa

Jellem: Bölcs szemek, sugárzik belőle, hogy nem egyet s mást megélt már. Hangja mély és parancsoló. Büszke állat, s mindig tudja hol a határ. Erős farkas, de a békét szereti. Mindig próbálja a dolgok okosabb oldalát megkeresni, figyelmes, törődő farkas. Megértő, viszont nem éppen optimista típus. Igyekszik nem mutatni ha ideges (egyfajta ok nélkül, mert ha épp fegyelmezni akar egy falkatagot akkor igenis kimutatja, hogy ideges:). Megfontolt észjárású, ám kiváló reflexekkel rendelkező egyed. Rossz tulajdonsága, hogy a legpitiánerebb hibákért is képes hisztit rendezni.
Előtörténet: Egy északi falkában született, nem hiába 'sarkvidéki' farkas a fajtája. Apja rangja természetesen alfa, anyja viszont nem az alfanőstény volt. Nem is nagyon volt a falkában alfanőstény, sőt nőstény is alig ugyanis a falka először előző falkájuktól elvándorolt fiatal hímekből állt, úgy csatlakozott hozzájuk egynéhány nőstény. Kölyökkora elég megszokottan, nyugalmasan telt egészen 9 hónapos koráig... Egy motoros szán elütötte az anyját, az apja posztját elfoglalta egy másik hím. Majdnem száműzve lett mikor a falkát szétkergette egy ijedt szarvascsorda. Néhányan visszataláltak és újra egyesültek, de sok más falkatag elveszett. Lynceus is visszatalált, de nem csatlakozott újra falkájához. Vándorolni indult. Ekkor volt 15 hónapos.
Majdnem éhenpusztult. Utolsó erejével egy sarki rókától csent el egy nyulat, megette, de a kimerültségtől elájult. Egy meleg kunyhóban ébredt. Annyira megijedt, hogy eszeveszetten rohangálni kezdett körbe-körbe míg meg nem találta a kijáratot. Amint megpillantotta a kétlábút sprintelni kezdett és elveszett a távolban.
Új erőre kapva érkezett meg  Frosty Wood területére. Hatalmas örömet érzett mikor meglátta a kölykökkel teli, kedves falkát. Beugrált a barlangba, először morogva fogadták aztán mégis befogadták az éhező másfél éves Lynceust. Azt hitte hazaérkezett, végleg megtalálta a megfelelő otthont. Tévedett.
Egy őszi napon Rugens, a falka bétája rohant Lynceushoz. - Lynceus, a Nyugati falka támad!
Lynceus megijedt. Az alig 3 éves farkasnak foggalma sem volt róla, hogy hogyan kell harcolni. De támadnak és neki kötelessége megvédeni falkáját.
A roham gyors volt és erős. A nyugati falka túlerőben volt és jól is értettek a harcoláshoz. Lynceus leghátul kuksolt a védelmi sorban. Féltették harcolni, de odáig is eljutottak a nyugatiak és Lynceusra rávetette magát egy barnás farkas. Lynceus tátott szájjal nézte a feléje ugró, levegőben sikló kecses farkast. Nőstény volt, ez tény. De milyen gyönyörű! És bumm... Lynceus hátraesett, a nőstény ráállt és morgott. Lynceus lehunyta a szemeit, várta a harapást, de nem történt meg. Lassan kinyitotta pilláit, és gyönyörű világosmogyoró szemekkel találta szemben magát. Nagy szemeket meresztve álltak, illetve Lynceus feküdt. Végül a nőstény megszólalt. - Ismerlek?
Lynceus megrázta a fejét.
- Hilary! Mit csinálsz? Öld meg! - morgott feléjük egy hatalmas fekete farkas majd tovább harcolt.
Hilary nézte még egy-két másodpercig Lynceust majd elengedte. - Rohanj! Menekülj! - kiáltotta neki.
És Lynceus rohant, menekült. Ügyesen átugrotta a verekedő farkasokat majd az erdőbe vetette magát. Egy egész órán át futott, hátra-hátra nézegetve. Majd kimerülve elterült egy mezőn. Mikor felébredt kitisztult fejjel újra útnak indult. Búskomoran szelte a kilométereket. Újra itt tart.
Évekig magányosan élt, ha talált is egy falkát nem csatlakozott. Lelkiismeret furdalása volt.
Aztán egy napon egy kis kölyökfarkas rohant el mellette nevetve. Lynceus rámosolygott. - Hova rohansz? - kérdezte tőle.
A kölyök megfordult, pajkos szemei csillogtak a vidámságtól. - Követnek. Pszt. Gyere velem! - és tovarohant. Lynceus szaglásával követte, ő is nevetve. Kiértek egy tisztásra, a kölyök megállt. - Zynes vagyok. És te? - Lynceus. - Szia Lynceus! Szerintem nézz hátra. - Lynceus meghökkenve hátrafordult és hirtelen két szőrgombolyog szaladt neki. Csukló,horkanó hangokat kiadva felkeltek. - Ők a testvéreim, Bezor és Nadja. A Déli falkához tartozunk. És te mijáratban erre?
Lynceus feleszmélt. Elvándorolt egészen a Déli falkáig! - Vándorolok.
- Wáow, egy vándor farkas! - tátotta nagyra a száját Nadja. - Én is kalandor szeretnék ám lenni! - és körbeugrálta Lynceust. - Mesélj az utadról!
Lynceusnak nem kellett kétszer mondani. Sokmindent elmesélt az életéről és csak akkor döbbent rá, hogy mennyi mindenen ment keresztül. Végül a kölyköknek haza kellett menni. Lynceus is útnak indult és egészen Aewen földjéig sétált. Itt egy hónapot információszerzéssel töltött majd felkereste az Aglareb falka területét. Elhatározta, hogy új életet kezd. Alfaként.
Megjelenés: Lynceus nagytermetű, gyönyörű, tisztántartandó fehér bundája van és borostyán szemei. Fülei hegyesek, béleltek. Hátsó lábai vaskosak, erősek. Orra nagy és fekete :)

Apja: Aphareus
Anyja: Arene
Testvére: Idas
Egyéb ismerősök: Zynes, Nadja, Bezor, Hilary, Rugens és még több...

Erősség: Kitartás : 3 pont
Tulajdonságok
Erő: Erős,izmos
Kivégzés: Nem kegyetlen
Gyógyítás: Kiváló
Kitartás: Nagyon kitartó
Taktika: Elég jó
Irányítás: Nagyon jó
Vadászat: Elég ügyes
Nyomkövetés: Megfelelő
Gyorsaság: Nem valami gyors
Osonás: Nem túl jó ez a képessége

User: Freedom
Elérhetőség: -