Aewen
AZ Élet és Halál hálója

   - Régen, mikor még az ember nem tette be a lábát erre a vad területre, amikor még az állatok máshogy néztek ki...akkor élt pár farkas. Nem voltak sokan, de éppen elegen voltak ahhoz, hogy boldogan családias környezetben minden élelem hiány nélkül élhessenek. Akkor még csak egy falka volt. - Az öreg hím a kölyökre mosolygot aki úgy itta a szavait, mintha valami lenyügöző dologról beszélni. Végülis ez tényleg lenyügöző volt.

   - A falka élén egy hatalmas és erős hím állt. Nyugodt volt és óvatos, tudta az a béke ami jelenleg volt, nem fog örökké tartani, de igyekezett elérni azt, hogy minnél tovább élhessenek boldogan. Az ő neve Granath, hozzá fogható alfa nem volt és nem is lesz Aewenen. De akármilyen hatalmas és remek vezér volt, párját nem találta. A falka szép és elbűvölő nőstényei nem voltak hozzávalóak. Ez volt a gyengepontja, vágyott arra, hogy meglelje társát. Fiatalabb testvére Zerhäv, az egyetlen aki életben maradt látszólag próbált neki segíteni, pedig nem. Ravasz volt és sunyi, vágyott a hatalomra, arra hogy bátyját legyőzhesse, nem volt hajlandó beérni holmi béta ranggal. Granath érezte, hogy valami készülőben van ezért két legkedvesebb nőstényéhez fordult. Talutah és Camarin, akikre mindig számíthatott, viszont ez előbbi már vemhes volt egy ismeretlen hímtől. Így hát Camarinra esett a választása. -

   - De miért kellet neki párt választania? - Kérdezte a kis farkas érdeklődve.
  - Hát azért, mert egy alfának szüksége van örökösre. Granath érezte a veszélyt és nem tudta képes lesz vele megbírkózni, de utóda felül kerekedhet a fenyegetésen és a béke is megmaradhat. Akkor ez volt a legjobb döntés, mást nem is tehetett. - Magyarázta az öreg és elgondolkozott, vajon hol tarthatott. Amikor eszébe jutott egy "Áh megvan" felkiáltással folytatta azt amit elkezdett.

   - Teltek múltak az évek és semmi nem történt, minden a megszokott kerékvágásban zajlott. Az alfa kezdett kételkedni abban, hogy bármi rossz is fog történni. Figyelme egyre inkább párjára irányult, akiben nem volt szerelmes csak barátjaként szerette. Kölyke aki szépen felcseperedett, látta, hogy apjával nincs minden rendben. Shizhee őszintén megpróbált neki segíteni, de Granath megtagadta azt. A tagok kezdtek egyre nyugtalanabbak lenni, látva vezérük szenved. Az erős falka kezdett meggyengülni. - Egy kis szünet után az ismeretlen farkas folytatta a történetet. - Zerhävra nem jelentett különösebb fenyegetést Shizhee, legalábbis ő ezt hitte, pedig a fiatal hím erősebb és okosabb volt, mint ahogy azt hitte. A reményvesztett és meggyengült Granathra támadt, saját testvérére rontott. Természetesen a hím nem akart kárt tenni egyetlen fivérében és nem is sikerült volna neki. Hála utódának nem pusztult el, de nagy veszteség érte a falkát. Senki sem tudta, hogy az évek során a békés kis falkában Zerhäv pár farkast oldalára állított, olyanokat akik szintén hatalomra és harcokra vágytak. A vezér a falka érdekében úgy döntött, hagyja, hogy testvére és kis csapata távozzon és új falkát alapítsanak. Ekkor váltak ketté. Talutah összetört amikor kölykeinek apja rárontott, ezért elmenekült. A kicsiket felnevelte és igyekezett nem harcba keveredni és kimaradni a két falka háborújából. Mikor nagy áldozatok árán a kölykeit megmentette és felnevelte, azok elárulták őt és magára hagyták. Ekkor a nőstény összetört és lassan az őrületbe menekült. Zerhävhoz rohant vígaszért aki ezt meg is adta neki és ezzel együtt egy alfa rangot is. A sérült nőstény gyilkossá vált, de ennek ellenére mégis remek alfa volt. -
   - És Granathék falkájával mi történt? - Tett fel ismét egy kérdést a kölyök, mire az öreg elnevette magát. - Türelem kis farkas, mindjárt kiderül. - 

A remény vége, egy eszme halála.

   - Granath és Camarin vezették az ősi falkát. Shizhee mindvégig szüleivel maradt és segített a tagok megnyugtatásában. De már kevesen maradtak. Sok farkasnak elege lett az egész harcból és inkább kóbor lett, de az ő mancsaikat társaik vére borította. A kóborok lelkileg sérültek lettek, elkezdték egymást és a falkák tagjait elpusztítani. A két alfát pedig teljesen elvakította az egymás iránt érzett gyűlölet. Egy napon egy ismeretlen hófehér bundájú nőstény érkezett a területre. De nem csak gyönyörűsége nyűgözte le a farkasokat, olyat tett amire eddig senki sem volt képes. Beszélt mindkét farkassal és megegyezett velük. Utódaikat felajánlották a nősténynek és azok alapították meg az új falkát, Linaewen vezetésével. Ők voltak a Heledir farkasai. A bennük rejlő kettőség az amivel képesek a jó és rossz közötti ellentéteket enyhíteni. -
   - Húúú, ez a Linaewen elismert farkas lehetett, hiszen a birodalom nevét is róla kapta, nem? - A kis farkas az öreg nyakába ugrott farkát pedig vadul csóválta, miközben a másik pofájába lihegett. - Hát igen, de ülj csak vissza szépen a helyedre és figyelj, még közel sincs vége. - Mondta kedvesen a kicsinek és orrával gyengéden arrébb tolta, majd komoly pofával folytatta.
   - Az ősi falka vezére megtalálta azt akit keresett, Linaewen volt az akire vágyott, szerelmes lett belé a nőstény pedig viszonozta érzéseit. Egy napon Linaewen vemhes lett, Granath volt az apa. Egy ideig úgy tűnt minden rendben van és a három falka jól megférhet egymás mellett, de tévedtek. A két alfa kölykei megszülettek és szépen cseperedtek, amikor egy napon a hófehér nőstényt vérrel borított testét megtalálták. Már nem élt. Az alfa elveszítette az eszét és azthitte fivére és annak falkája tette ezt, pedig nem. Egy kóbor volt az, egy ismeretlen hím akiről senki nem tudott semmit. Ő volt Otaktay. Senki nem sejtette, hogy kóbor farkasok állnak emögött. A háború ismét kezdetétt vette és ennek már a Heledir is nehezen tudott végetvetni. Egyik harcban az öreg Granath elpusztult, a falka gyászolt. Camarin  próbált rendettartani, de a kétségbeesés felülkerekedett a többieken. De a másik falka is hatalmas veszteségeket szenvedett el, Talutah elpusztult Zerhäv pedig feldühödött. A falkák több részre oszlottak. Az öt falka: Acharn,Deloth,Thelion,Aglareb és a Heledir borzalmasan meggyengült a kóbor gyilkosok száma pedig növekedett. Otaktay kíméletlenül pusztította a farkasokat, Rowtag olyan fájdalmakat okozott másoknak amikbe belehaltak és Kestejoo aki a háttérből irányított. Ő intézte el, hogy Otaktay végezzen Linaewen-nel és a két vezér haláláért is ő felelt. 
   A háború nem ért véget, még az ősök halálával sem...-